Horn Gábor: Döntsük le a piszk - Horn Gábor,Deir Yassin,Deir Jasszin-i,Szaddam Husszein,Israel Shamir,Holokauszt Múzeum,Ahogy,Deir Jasszinra,Deir Jaszszinnak,Deir Jasszinig,Deir Jasszini,Palesztinai Brit Mandátum,Menahem Begin,Jichak Samir,Júda Lapidot,Deir Jasszin,Dávid Ben Gurion,Kafr Kasemi,Israel Bonds,Deir Jasszinban,Zsidó Cserkészek,Deir Jasszin Emlékbizottság,Deir Yassin Remembered, - zgfumag Blogja

Továbbiak »

Belépés

			zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami...			Zámbori Gusztáv 1957.12.05 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Horn Gábor: Döntsük le a piszk

2008-07-17 16:33:09, csütörtök

	Horn Gábor: Döntsük le a piszkos madarat! • 2008-07-16 21:58 barikád.hu Antiliberális Horn Gábor: nemcsak a szája mocskos... Majd három év után fennmaradási engedéllyel zárná le a budavári önkormányzat a XII. kerületi turulszobor ügyét. Azét a turulét, melyről tudvalevő, hogy borzalmas történelmi időkhöz köthető. Ártatlan magyarországi zsidók százezrei meneteltek a biztos halálba miatta, köztük az én szüleim is. Az engedély nélkül felállított szobor így annak ellenére menekülne meg a bontástól, hogy jogerős bírósági ítélet is helybenhagyta a korábbi döntéseket. Az I. kerületi polgármesteri hivatal nem hajlandó megmagyarázni, hogyan írhatja felül a bírói döntést. Pontot tenne a XII. kerületi turulszobor körüli huzavona végére az ügyben eljáró I. kerületi polgármesteri hivatal, miután 190 ezer forintos bírságot rótt ki a hegyvidéki önkormányzatra, de hozzájárult az engedély nélkül épített szobor fennmaradásához. A budavári jegyző döntése azt jelenti, hogy - ha senki nem fellebbezi meg a határozatot - a fideszes XII. kerület nyerte a majdnem három éve tartó presztízscsatát az SZDSZ-MSZP vezetésû fővárosi önkormányzattal szemben. Elképesztő, hogy a Fidesz mostmár nem is leplezi fasiszta mivoltát, nyíltan áll a népírtók oldalára! Mi, öntudatos demokraták, liberálisok azt mondjuk elég! A szemétdombra a piszkos madárral! Horn Gábor A barikád.hu felhívása: arra kérünk minden olyan kerületet, települést határon innen és túl, ahol turul szobor van, nyilvánítsák ezt a piszkos politikust nem kívánatos személlyé! liberalizmus.hu - barikád.hu ********************* Az egyik patkány (sok van, most folyik a "patkányok lázadása") horn gábor, az ország egyik szégyene (mert ebből is több van) azt nyilatkozta, döntsük le a piszkos madarat! Egy ilyen aljas féregnek is lehet igaza: döntsük le a piszkos madarat, úgyis az 1%-ot is alig éri el támogatottsága, mert ez a piszkos madár, amiből mindjárt három is van és bitorolja a nemzet színeit, amihez az égvilágon semmi köze, annyi kárt tett rövid pályafutása - helyesebben ámokfutása - alatt, ami történelmünk legszégyenletesebb lapjaira örökre kőbevéste ezt a három dögkeselyűt! A hazaáruló még szabadlábon van! Ősi dicső jelképünk, kerecsensólymunk tisztességének és őseinknek is tartozunk ezzel. Szerencséje ennek a horn nevű hazátlan gazembernek, hogy nem Amerikában él, ott a nemzeti jelképek gyalázásáért nagyon súlyos büntetés jár. Ennek a söpredéknek a mondására hatásos választ lehetne adni egyetlen név következetese alkalmazásával. minden alkalommal amikor kiviszik köztérre a gyertyatartókat, amik lényegében háborús győzelmi jelképek, vagy előveszik a hollokoszt liturgiát, Csak egyetlen nevet kellene némán felmutatni: Deir Yassin. Ez egy kiÍrtott palesztin falu neve, amit különös kegyetlenséggel vittek véghez (1948) , s emiatt menekült el sokszázezer ember, s így született a modern israel. Ha ezt következetesen meg lehetne csinálni, a velőtrázó sikoltozásukból igazolva lenne, hogy működik. Nemzetközileg is olyan botrányt hozna, ha többször meglenne, hogy nosza. ********** A Deir Jasszin-i mészárlás -------------------------------------------------------------------------------- 2006 december 30 - szombat, 22:08 Miközben a világ Szaddam Husszein kivégzésének örvend, aki a vád szerint háborús bűnöket követett el, a kettős mérce itt is tetten érhető. Hiszen úgy tűnik, különbség van gyilkos, és gyilkos között. Az alábbiakban Israel Shamir cikke olvasható, amely az izraeliek által véghezvitt, emberiség ellen elkövetett bűnök egy részét mutatja be. Egy csodálatosan szép tavaszi napon, amikor a Szentföld fölött halványkék az ég, és mindenütt zöldell a fű, légkondicionált buszok viszik a turistákat a síkság városaiból a hegyvidék városaiba. Nem sokkal a fél út megtétele után, közvetlenül a Bab alVad, vagyis a Völgykapu rekonstruált török kori vendégfogadója mögött a busz páncélozott harci járművek pirosra festett roncsai mellett halad el. Ez az az útszakasz, ahol az idegenvezetők előadják a szokásos szöveget: "Ezek a járművek azoknak az izraeli hősöknek az emlékét őrzik, akik áttörték a kilenc arab állam agressziója által Jeruzsálem köré vont blokádot." A szövegben az arab államok száma aszerint változik, hogy éppen milyen hangulatban vannak az idegenvezetők, és milyennek ítélik az aktuális közönséget. A Jeruzsálembe vezető útért súlyos harcok folytak az 1948-as palesztinai polgárháborúban, melyek eredményeképpen a síkság cionista zsidói elfoglalták Jeruzsálem virágzó nyugati felét, benne az arab nemesek, valamint a német, görög és örmény kereskedők nagy fehér kőházaival. E harcok folyamán a cionisták elfoglalták a semleges, nem cionista zsidó területeket is. Nagy etnikai tisztogatást rendezve elűzték a nem zsidókat, a helyi zsidókat pedig gettókba terelték. S hogy teljesebbé tegyék ezt a fényes haditettet, amerre csak elhaladtak, a földdel tették egyenlővé a palesztin falvakat. A rozsdásodó roncsok nem a legmegfelelőbb hátteret szolgáltatják a szabvány izraeli szövegekhez, és nem szolgálhatnának egy valósághű film díszleteiként sem. Mesterséges kreálmányok ezek, hiányzik belőlük a filmrendezők által megkívánt hitelességnek még a látszata is. A blokád és az agresszió sztorija színjáték csupán, s nem forgatókönyv. A turisták számára folyton újrajátszott propagandaelőadás ez a Siratófal és a Holokauszt Múzeum közötti nonstop utaztatáson. Az ezért az útért vívott harcok 1948 áprilisában fejeződtek be, hetekkel azelőtt, hogy Izrael május 15-én kinyilvánította függetlenségét, s még azelőtt, hogy az arab szomszédok szedett-vedett csapatai behatoltak volna Palesztinába, hogy megmentsék az őshonos lakosság maradékát. Ahogy T. S. Elliot mondotta, április a legkegyetlenebb hónap. És ilyen volt az a végzetes április is, amikor a palesztinok arra ítéltettek, hogy öt évtizedre földönfutóvá váljanak. A harcok csúcspontja Jeruzsálem kapui előtt volt, ott, ahol a Szaharovkertek egy temetőre néznek, egy elmeotthonra és a Deir Jasszinra. A halálnak sok neve van. A csehek Lidicének hívják, a franciák Oradournak, a vietnamiak My Lainak, a palesztinok pedig Deir Jaszszinnak. 1948. április 9-én éjjel az Ecel és a Lehi zsidó terrorista csoport rátámadt a békés falura, és lemészárolt mindenkit, férfiakat, nőket és gyermekeket. Nem akarom itt most föleleveníteni a levágott fülek, fölmetszett hasak, megerőszakolt nők, felgyújtott férfiak, a kőfejtőbe hajigált hullák vagy a gyilkosok által rendezett diadalmenet véres történetét. Lényegét tekintve minden tömegmészárlás egyforma, Babi-Jartól a láncfűrészes bandán át Deir Jasszinig. A Deir Jasszini mészárlást azonban különlegessé teszi három mozzanat. Az egyik: itt rengeteg a dokumentum és a szemtanú. Más zsidó harcosok a Haganából és a Palmahból, zsidó cserkészek, a Vöröskereszt és a jeruzsálemi angol rendőrség képviselői kimerítő jelentéseket írtak az eseményekről. Ez csupán az egyik palesztinmészárlás volt a sok közül, melyeket a zsidók követtek el az 1948-as háborúban, de a többi nem kapott ekkora figyelmet. S valószínűleg ez is csak azért, mert ott volt a szomszédságában Jeruzsálem, a Palesztinai Brit Mandátum székhelye. A másik: a Deir Jasszini mészárlásnak a saját tragikumán is túlmutató végzetes következményei voltak. A szörnyű hír hallatán tömegével menekültek el az emberek a környékbeli palesztin falvakból, s így a zsidók nyugat felől zavartalanul közelíthették meg Jeruzsálemet. A menekülés bölcs és racionális döntés volt a civil lakosság részéről. Miközben ezeket a sorokat írom, a tévém a háborús övezetből menekülő' macedón falusiakat mutat. Anyám családja 1941. június 22-én elmenekült az égő Minszkből. Apám családja ott maradt, és ott is pusztult. Az én szüleim a háború után a többi menekülttel együtt visszatérhettek a szülővárosukba. A palesztinokat azonban mind a mai napig nem engedték vissza. A harmadik: a gyilkosok karrierje. Az Ecel és a Lehi bandák két parancsnoka, Menahem Begin és Jichak Samir később Izrael miniszterelnöke lett. Egyikük sem mutatott semmiféle megbánást, s élete végén Menahem Begin egy olyan házban élt, ahonnan szép kilátás nyílt Deir Jasszinra. Semmi nürnbergi bíróság, semmi megtorlás és semmi bűnbánat csak virágokkal telehintett út egészen a Nobel-békedíjig. Menahem Begin büszke volt erre a hadműveletre, és a gyilkosokhoz írott levelében gratulált nekik a hazafias kötelesség teljesítéséért. "Izrael történelmének alakítói vagytok" írta. Jichak Samir szintén boldog volt, hogy a dolog hozzájárult álma megvalósításához: a nem zsidók elűzéséhez Izrael földjéről. A hadműveleti parancsnok, Júda Lapidot szintén nagy karriert futott be. Főnöke, Menahem Begin az oroszországi zsidók Izraelbe kivándorlását szorgalmazó kampány vezetésével bízta meg. Lapidot szolidaritást és családegyesítést követelt, s az "Engedjétek elmenni a népemet!" emlékezetes jelszavával ő vezényelte a New Yorki és a londoni tüntetéseket. Aki kiállt az oroszországi zsidóknak azért a jogáért, hogy kivándorolhassanak Izraelbe, az valószínűleg találkozott már ezzel a névvel. A Deir Jasszini vérfoltokat azóta már nyilván lemosta a kezéről. Az oroszországi emigránsok politikai megdolgozása céljából még Lapierre és Collins bestsellerének, a Deir Jasszini eseményeket megszépítő "Ó, Jeruzsálemének orosz nyelvű "verzióját" is kiadatta. De van még egy további oka is annak, hogy ez az esemény történelmileg különlegesnek tekinthető. Deir Jasszin a világ elé tárta a cionista taktika minden elemét. Miután fény derült a tömeggyilkosságra, az izraeli vezetés az egész gaztettet ráfogta... az arabokra. Dávid Ben Gurion, Izrael első miniszterelnöke kijelentette, hogy arab martalóc bandák hajtották azt végre. Aztán, amikor ez a változat megdőlt, a zsidó vezetők megpróbálkoztak a kármentéssel. Bocsánatkérést intéztek Abdallah emírhez. Ben Gurion nyilvánosan elhatárolta magát és kormányát a mészárlástól, kijelentve, hogy az beszennyezte minden becsületes zsidó nevét, s hogy a gaztettet szakadár terroristák követték el. Ben Gurion píár-technikáit mindmáig büszkeséggel emlegetik a derék cionista-szimpatizáns külföldi "liberálisok". -Micsoda borzalmas, félelmetes történet - mondta egy humanista zsidó, amikor autómmal elhaladtunk Deir Jasszin megmaradt házai mellett. -De Ben Gurion elítélte a terroristákat, akik megkapták méltó büntetésüket - tette még hozzá. Meg, válaszoltam. Büntetésül a legmagasabb állami pozíciókba helyezték őket. Alig három nappal a mészárlás után a terrorista bandákat beolvasztották a kiépülő izraeli hadseregbe, a parancsnokok magas beosztásba kerültek, s egy általános amnesztia eltörölte a bűneiket. [bgUgyanaz volt a forgatókönyv a Sáron miniszterelnök által végrehajtott, történelmileg bizonyítható első atrocitás esetében: először letagadtak mindent, azután bocsánatot kértek, majd jött a megkegyelmezés és az előléptetés. A Sáron által vezetett alegység a palesztin Kibja faluban házakat robbantott fel a lakókkal együtt, majd lemészárolt körülbelül hatvan férfit, nőt és gyermeket. Miután fény derült a gyilkosságra, Ben Gurion miniszterelnök először az arab martalóc bandákra fogta az egészet. Amikor ez nem jött be, elkezdte az arab zsidókat hibáztatni, akik állítólagos arab mentalitásukkal önkényesen indítottak bosszúhadjáratot a parasztok legyilkolására. Sáron számára ez a szokásos diadalmenet volt a miniszterelnöki posztig. Néha már az a benyomásunk, hogy úgy lehet valakiből a legkönnyebben miniszterelnök, ha előzőleg tömegmészárlást hajt végre. Ugyanez ismétlődött a Kafr Kasemi mészárlás után, ahol az izraeli katonák felsorakoztatták és legéppuskázták a helybéli parasztokat. Amikor a tagadás eredménytelen volt, és kommunista parlamenti képviselők feltárták a véres tényeket, a tetteseket hadbíróság elé állították, és hosszú börtönbüntetésre ítélték. De egy év sem telt bele, és a tettesek már szabadlábon voltak, s a gyilkosok parancsnoka az Israel Bonds főnöke lett. Fogadni mernék, hogy addigra már lemosta a vért a kezéről. Most, ötven év elteltével a zsidó elit elhatározta, hogy ismét megpróbálja revízió alá vetni a Deir Jasszinban történteket. A történelem hamisításban élenjáró amerikai cionista Szervezet, a ZOA (Zionist Qrganization of America) az amerikai adófizetők pénzén kiadta a Deir Yassin: History of a Lie (Deir Jasszin: egy hazugság története) című brosúrát. A ZOA revizionistái a saját ellenségeik, a "holokauszttagadók" módszerét alkalmazták: egyszerűen figyelmen kívül hagyták a túlélők, a Vöröskereszt, a brit rendőrség, a Zsidó Cserkészek és más zsidó megfigyelők beszámolóit, akik ott voltak a mészárlás helyszínén. Nem érdekelte őket Ben Gurion beismeréssel felérő bocsánatkérése sem, hiszen e bandák vezére végül is a zsidó állam miniszterelnöke lett. A ZOA szerint kizárólag a gyilkosok beszámolói hitelesek. Már tudniillik akkor, ha ezek a gyilkosok zsidók. De akadnak még igaz emberek, és talán ez lehet az oka annak, hogy a Mindenható nem töröl el bennünket a föld színéről. Létezik egy Deir Jasszin Emlékbizottság (Deir Yassin Remembered), amely küzd az emlékek meghamisítása ellen. Könyveket ad ki, találkozókat szervez, s azon munkálkodik, hogy emlékművet állíttasson a tömeggyilkosság helyszínén, hogy az ártatlan áldozatoknak legalább ennyi elégtétel jusson, és "örök nevet" kapjanak, "amely soha el nem vész" (Izaiás könyve 56, 5.). Ezt meg kell tenni még azelőtt, hogy Deir Jasszin és a szomszédos falvak túlélő leszármazottai visszatérnek a menekülttáborokból apáik földjére. Israel Shamir (Íródott 2001. április 9-én, a Deir-jasszini mészárlás emlékére.)

0 komment , kategória: Általános

Címkék: bosszúhadjáratot, felsorakoztatták, családegyesítést, kerecsensólymunk, megvalósításához, börtönbüntetésre, miniszterelnöke, önkormányzattal, szomszédságában, gyertyatartókat, szolgálhatnának, presztízscsatát, miniszterelnöki, tömeggyilkosság, visszatérhettek, kinyilvánította, tömegmészárlást, polgárháborúban, fennmaradásához, legkegyetlenebb, eredményeképpen, légkondicionált, mentalitásukkal, sikoltozásukból, kegyetlenséggel, megpróbálkoztak, emlékbizottság, következményei, megkegyelmezés, leszármazottai, bocsánatkérése, támogatottsága, függetlenségét, tömegmészárlás, bestsellerének, vendégfogadója, piszkos madarat, szája mocskos, budavári önkormányzat, biztos halálba, engedély nélkül, korábbi döntéseket, bírói döntést, ügyben eljáró, hegyvidéki önkormányzatra, budavári jegyzõ, majdnem három, népírtók oldalára, piszkos madárral, piszkos politikust, egyik patkány, ország egyik, Horn Gábor, Deir Yassin, Deir Jasszin-i, Szaddam Husszein, Israel Shamir, Holokauszt Múzeum, Ahogy, Deir Jasszinra, Deir Jaszszinnak, Deir Jasszinig, Deir Jasszini, Palesztinai Brit Mandátum, Menahem Begin, Jichak Samir, Júda Lapidot, Deir Jasszin, Dávid Ben Gurion, Kafr Kasemi, Israel Bonds, Deir Jasszinban, Zsidó Cserkészek, Deir Jasszin Emlékbizottság, Deir Yassin Remembered,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]